A siker receptje - interjú Berkes Dániel énektanárral

Múlt hétvégén megrendezésre került Győrben az 1. Szigetköz Hangja Énekverseny, melyet igencsak a szigetköz széléről nyerte meg Borsos Anna zalaegerszegi énekes növendék! Az ő tanárát, Berkes Dánielt kérdeztem tanítási módszeréről, sikerüknek a "receptjéről", az itt hallott nagyszerű növendékeiről. Nagy örömmel teszem közzé ezt azért is, mert ismét beigazolódott, hogy ez az út a helyes út, melyen én is járni igyekszem az énekeseimmel a Viktória Énekstúdióban és amelynek képviselője Havas Lajos is, a hétvégi rendezvény fő előadója és a verseny zsűrijének elnöke is. :)

Berkes Dániel:

2011 Szeptembere óta tanítok magánénektanárként a zalaegerszegi Pálóczi Horváth Ádám zeneiskolában, Borsos Anna harmadikasként került hozzám, azonnal tudtam, hogy nem mindennapi hangi adottságokkal rendelkezik, gitáron, zongorán kísérte magát. Hangképzésben nem nagyon kellett korrigálnom, a magasságait kezdtük építeni, de a legfőbb feladatunk a saját hangjának és stílusának megtalálása volt. Wohner Dóra, 2 éve felvételizett, zeneiskolai tanulmányait nálam kezdte. Amint meghallottam a hangszínét egyből bevillant az egyik kedvenc jazz-énekesem (Stacey Kent) hangja. Dóra könnyen formálható, elkezdtünk jazz-standardeket tanulni, majd egyik órán ezt mondta: „én tulajdonképpen mindig szerettem a jazz-t, csak nem tudtam, hogy ez jazz”. Idén márciusban létrejött egy jazz kvintett, melyben Dóra énekel és kiváló zenészekkel dolgozhat együtt.

Alapvetően klasszikus hangképzésre építünk, ez alapozza meg a biztos technikai tudást. A klasszikus tananyagon kívül igyekszem számos műfajjal megismertetni tanítványaimat. Szerencsés helyzetben vagyok, hiszen klasszikus énekművész,-tanári képesítésem mellett jazz -zongoristaként volt szerencsém belekóstolni több műfajba, dolgoztam színházakban, és aktív tagja vagyok számos könnyűzenei,-és jazz formációnak, ezenkívül hangszereléssel is foglalkozom. A „kötelező” tananyag elvégzése mellet fontosnak tartom, hogy mindenki megtalálhassa a hangjához és egyéniségéhez legjobban illő stílust. A közös munka kölcsönös bizalmat feltételez, hiszen éneklés esetében mi magunk vagyunk a hangszer, a diáknak bíznia kell bennem, hogy a helyes irányba viszem, nekem pedig bíznom kell bennük, hogy elfogadják, és a legjobb tudásuk szerint követik az instrukcióimat. Ahol tehetem zongorakísérettel szereplünk, mert egyedül az élőzene ad lehetőséget arra, hogy egyszeri és megismételhetetlen produkciót alkossunk, ráadásul csak így van a zenének lélegzése, gondolok itt dinamikára és tempóra. Számos országos énekversenyen részt vettünk, ami a szép eredményeken túl azért is fontos, mert ezek rengeteg tapasztalatot és rutint adnak a gyerekeknek és nekem egyaránt, és itt van lehetőség kapcsolatokat építeni, találkozni a „szakma” nagyjaival. A kimagaslóan tehetséges diákjaimat igyekszem a zenei pályára irányítani, második éve tanítok a zalaegerszegi Zeneiskolában, ezalatt több sikeres felvételizőnk is volt; a Bartók konzervatórium jazz-ének szakára, az Operett Színház stúdiójába, és Borsos Anna szeptembertől a Kőbányai Zenei Stúdióban folytatja tanulmányait. Persze ez óriási felelősség részemről, és a szülők részéről is. Mikor hozzám került Anna, még prózai színészi pályára készült.Azt gondolom ez a verseny méltóképp koronázza meg Anna zeneiskolai tanulmányait, nyereménye pedig egy jó „útravaló” ,egy mérföldkő lesz további pályafutásán.